A kapernaumi százados 2.
2022. július 31.
Miután befejezte minden beszédét, amelyet a nép füle hallatára mondott, bement Kapernaumba. Egy századosnak volt egy szolgája, akit nagyon kedvelt, s aki most beteg volt, és haldoklott. Amint hallott Jézusról, elküldte hozzá a zsidók véneit, és kérte őt, hogy jöjjön el, és mentse meg a szolgáját. Amikor odaértek Jézushoz, sürgetve kérték: Méltó arra, hogy megtedd ezt neki, mert szereti népünket, ő építtette a zsinagógát is nekünk. 6Jézus pedig elindult velük. Amikor már közel járt a házhoz, a százados eléje küldte barátait, és ezt üzente neki: Uram, ne fáradj, mert nem vagyok méltó arra, hogy hajlékomba jöjj. Ezért magamat sem tartottam méltónak arra, hogy elmenjek hozzád, hanem csak szólj, és meggyógyul a szolgám. Mert én is hatalom alá rendelt ember vagyok, és nekem is vannak alárendelt katonáim. Ha szólok az egyiknek: Menj el – akkor az elmegy; és a másiknak: Jöjj ide – akkor az idejön; és ha azt mondom a szolgámnak: Tedd meg ezt – akkor az megteszi. Amikor Jézus ezt meghallotta, elcsodálkozott rajta, és hátrafordulva így szólt az őt követő sokasághoz: Mondom nektek, Izráelben sem találtam ekkora hitet. Amikor a küldöttek visszatértek a házba, a szolgát egészségesen találták. Lukács 7:1-10.
Kedves Gyerekek!
Az előző szolgálatban a kapernaumi százados történetében a várossal és a századossal foglalkoztunk elsősorban. A százados jellemzői is előkerültek, amit röviden idézzünk fel:
1. Szerette a városát, ahol szolgálatban volt. Érvényes volt életére Jeremiás könyvének az ígéje, hiszen a város jólétén munkálkodott.
2. Nagyon szerette a szolgáját, így mindent megtett a gyógyulásáért.
3. Istenfélő volt, amit az is mutat, hogy zsinagógát építtetett a zsidóknak, ahol imádhatták Istent.
4. Alázatos volt, és tudta, hogy Jézus Krisztus nagyobb személy nála.
Mikor az Úr Jézus a háza közelébe ért, a százados elé küldte a barátait, és üzent neki. Tudta, hogy az Úr Jézus hozzá képest bűntelen: hiszen így fogalmaz az ige: „Uram, ne fáradj, mert nem vagyok méltó arra, hogy hajlékomba jöjj. Ezért magamat sem tartottam méltónak arra, hogy elmenjek hozzád.” A százados pogány ember volt, így nem lehet csodálkozni ezen a megfogalmazáson, hiszen akkor a zsidók nem vállalhattak közösséget egy bűnös, pogány emberrel.
A százados tudta, hogy az Úr Jézusnak nem kell személyesen elmennie a beteghez, vagy kezelésbe vennie, elég, ha parancsol a betegség erőinek, hogy távozzanak el a beteg testéből. Az Úr Jézus szava elég a gyógyuláshoz.
Ma is így van: tudnunk kell, hogy „Mert én, az ÚR, vagyok a te gyógyítód.” II. Mózes 15:26. Az orvosok eszközei Istennek, de a gyógyulást Isten adja.
Az Úr Jézus elcsodálkozott a százados hitén, aki a szavát is elégnek tartotta a szolga gyógyulása érdekében. „Mondom nektek, Izráelben sem találtam ekkora hitet.” Itt megint csak tükröt tartott a zsidó embereknek: egy pogány megelőzi őket a hitben.
Az Úr Jézusról nem sokszor írják le, hogy csodálkozik, hiszen ismerte az ember szívét. Egy másik esetet akkor olvashatunk, amikor Názáretben, a gyermekkorának a színhelyén hirdeti az Isten országát, akkor beszél így róla az ige: „Nem is tudott itt egyetlen csodát sem tenni azon kívül, hogy néhány beteget – kezét rájuk téve – meggyógyított. Csodálkozott is hitetlenségükön.” Márk 6:6
A történetünk a szolga gyógyulásával ér véget. A százados hite, kitartása elérte a célját: Jézus Krisztus meggyógyította a neki oly kedves rabszolgát.
Az Úr Jézus sok csodát tett az evangéliunokban. A célja az volt, hogy hitet fakasszon a környezetében, és felismerjék, hogy Ő a megigért Messiás. Sokan azonban visszautasították. Közvetlenül a halála előtt mondta el ezt a példázatot a zsidóknak, ami jól rámutat arra, hogy kik fogadták el Őt: „De mi a véleményetek erről? Egy embernek két fia volt, és az elsőhöz fordulva ezt mondta: Fiam, menj, dolgozz ma a szőlőben. Ő így felelt: Nem akarok; később azonban meggondolta magát, és elment. Azután a másikhoz fordulva annak is ugyanezt mondta. Ő azonban így felelt: Megyek, uram - de nem ment el. Ki teljesítette a kettő közül az apja akaratát?” „Az első” - felelték. Jézus erre ezt mondta nekik: „Bizony, mondom néktek: a vámszedők és a parázna nők megelőznek titeket az Isten országában. Mert eljött hozzátok János az igazság útján, de nem hittetek neki, a vámszedők és a parázna nők pedig hittek neki. Ti azonban ezt látva még később sem gondoltátok meg magatokat, hogy higgyetek neki.” Máté 21:28-32
Kedves Gyerekek! Vajon mit lát a szívünkben az Úr Jézus? Csodálkozik a hitetlenségünkön, vagy örül annak, hogy hiszünk a szavának és elfogadjuk, hogy Ő a Megváltó, az Üdvözítő? A kapernaumi százados története figyelmeztet minket erre: az Úr azt szeretné, hogy higgyünk benne, és ezért mindent meg is tesz. Adja az igéjét, gyülekezetet, hívő szülőket, jó körülményeket. Tegyetek meg mindent azért, hogy Őt minél jobban megismerjétek!
Ámen
2022. július 31.
Uherkovich Zoltán